Magyar Telekom: IT-бизнес сократил выручку на 16% из-за смены стратегии

A Magyar Telekom rendszerintegrációs és IT-bevételei 16 százalékkal visszaestek az első negyedévben. Mi áll ennek a hátterében? Gonda Gábor: Egyrészt a rendszerintegrációs piac sajátossága, hogy a projektek ütemezésétől függően könnyen kialakul a bázishatás. Ez a terület eleve jóval volatilisebb, mint a klasszikus telekommunikációs üzlet. Másrészt a tudatos stratégiánk része, hogy bármilyen projektet már nem vállalunk el. Kifejezetten kerüljük azokat a helyzeteket, ahol csak úgynevezett vékony fővállalkozóként lennénk jelen. Ehelyett olyan munkákat keresünk, amelyekben a saját kompetenciáinkkal és szolgáltatásainkkal tudunk értéket teremteni. Emiatt szelektívebbek vagyunk, és ma már több olyan feladatot visszautasítunk, amelyet öt-tíz éve még akár elvállaltunk volna. Ez jól megmutatkozik jövedelmezőségünkben is, hiszen nagyvállalati szegmensünk bruttó profitja annak ellenére is növekedett, hogy a bevételeink alacsonyabbak voltak. Ez pedig a már említett magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások nagyobb arányának köszönhető. Tavaly év végén úgy fogalmaztál, a Telekom privát szektorból származó bevételei dinamikusabban nőnek, mint az államiak. Ez most is igaz? Az állami megrendeléseink a korábbi trendet követve alakultak, az arányokban érdemi változás nem történt. Hatodik éve dolgozom a vállalatnál, és ez idő alatt konzisztens stratégiát követtünk. Nem szeretnénk olyan helyzetbe kerülni, amelyben egy szereplőtől függ a sikerünk – akkor sem, ha ez a szereplő a magyar államigazgatás. Az elmúlt években az állami IT-piacot a 4iG uralta. A kormányváltást követően úgy tűnik, ez változik, és egyfajta vákuum keletkezett a piacon. Be szeretne lépni ide a Telekom? Mi továbbra sem a versenytársak helyzetéből vezetjük le a saját stratégiánkat, és fontos, hogy ez így is maradjon. A saját utunkat járjuk. Akkor is meg kell állnunk a saját lábunkon, ha egyetlen fillért sem tudunk értékesíteni az államigazgatásnak. Az elmúlt öt-hat év eredményei azt mutatják, hogy ez fenntartható építkezés volt: profitábilisak maradtunk, és teljesítjük a tulajdonosi elvárásokat. Nem az a célunk, hogy ott jelenjünk meg, ahol korábban a 4iG dominált. Azokon a területeken indulunk el, ahol a saját szolgáltatásainkkal hatékonyan ki tudjuk szolgálni az ügyfeleket, és erre valós igény van, legyen az privát vagy állami szféra. Nem lobbitevékenységre alapozzuk értékesítésünket, hanem bízunk a szolgáltatásaink minőségében. A Digitális Állampolgárság Program és a digitális állam fejlesztése kapcsán nagy projektek várhatók, amelyeket kisebb cégek önállóan valószínűleg nem tudnak megvalósítani. Mivel tud ehhez hozzájárulni a Telekom? Tíz-tizenöt éve a nagy rendszerintegrátorok még gyakran úgy léptek piacra, hogy mindenhez értenek. Nem értünk mindenhez, de vannak területek, ahol kiemelkedő tudással rendelkezünk. Ilyen a klasszikus telekommunikációs képességeinken túl a szuverén felhőszolgáltatások, a kiberbiztonság és az alap üzletünkhöz tartozó hálózati infrastruktúrák tervezése, építése és üzemeltetése. Emellett a mesterséges intelligencia területén is vannak olyan megoldásaink, amelyekkel egy lépéssel a piac előtt járunk, illetve az okos épületek, közlekedésinformatika, energetika és az egészségügyi digitális fejlesztések terén a korábbi projekteink révén komoly tudásbázist építettünk fel. További szempontok a kockázatvállalás és időtállóság. Egy kisebb vállalkozás nem feltétlenül tud vagy akar olyan volumenű projektet vállalni, amelynek szerződéses értéke és az ezzel járó garanciák mértéke akár a saját cégértékének többszöröse is lehet. Ilyenkor gyakran jön létre partneri együttműködés: mindenki behozza a saját speciális tudását, a feladatokat megosztjuk, miközben a mi kockázatvállalási képességünk értelemszerűen nagyobb. Illetve sok esetben szempont az is, hogy egy-egy kritikus feladatra olyan szereplő vállaljon garanciát, akiről mindenki úgy véli, hogy 5 vagy akár 10 év múlva is itt lesz, megszólítható lesz és helyt áll. Sokszor ez utóbbi szempontot mellőzik a vállalkozások a rövidtávú kedvezmények oltárán. Nekik sok sikert szoktam kívánni, amikor valamilyen tengerentúli call centernek magyarázzák kritikus problémáikat. Az állami IT-kiszolgálást korábban kiterjedt ökoszisztéma végezte, sok alvállalkozóval, kisebb cégekkel. Várható konszolidáció vagy átrendeződés a hazai IT-piac ezen szegmensében? Valamekkora átrendeződéssel minden piaci szereplő kalkulál, mi is. Ugyanakkor nálunk az elmúlt években is stabil volt az a partneri kör, amellyel együtt dolgoztunk. Hagyományosan kiterjedt partneri ökoszisztémával dolgozunk, és ez a struktúra a jövőben is fennmarad. Jó szakemberből mindig hiány van: a következő évek piaci sikereit az határozza majd meg, ki tudja a tehetségeket magához vonzani, de legalább ilyen fontos kérdés lesz, hogy ki milyen kompetenciákra „fogad” a hosszútávú versenyképesség érdekében. Ha látunk olyan állami tendert, ahol versenyképesnek érezzük a portfóliónkat, el fogunk indulni és legjobb tudásunk szerint igyekszünk nyerni majd. Meglátjuk ez mire lesz elég. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter azt mondta, új főhatóság jön létre a kiberpiac felügyeletére. Milyen hatása lehet ennek a piacra? Nekünk ettől függetlenül is van víziónk és missziónk a kibervédelem területén. Úgy látjuk, hogy Magyarországon ezen a téren még rengeteg a tennivaló. Sokan úgy gondolják, a kiberbiztonság letudható azzal, ha megvásárolják a legújabb és legdrágább technikai eszközöket, telepítik őket, és ezzel a kérdés megoldódott. Ez óriási tévedés. A kibervédelmet nemhogy napi, hanem gyakorlatilag percre kész állapotban kell tartani. Ez nem kampányszerű feladat, hanem folyamatos, konzisztens és precíz munka. Nem tudjuk még pontosan, milyen lépéseket tesz majd az új hatóság, de ha az a célja, hogy növelje a hazai vállalatok kiberbiztonsági tudatosságát és felkészültségét, az pozitív fejlemény lesz és nagyon is üdvözöljük. A fenyegetettség valós, miközben a hazai vállalkozások kiberbiztonsági érettsége még elmarad attól, amit a digitális korban elvárhatónak tartanánk. A hazai kkv-szektor általánosságban digitálisan alulfejlett, ám a digitalizációra elköltött forintok jellemzően nem azonnal, hanem fokozatosan, évek alatt térülnek meg. Honnan lesz a kkv-knak pénzük modernizálásra, digitalizációra? Mivel lehet meggyőzni a cégvezetőket a digitalizálás mellett? Ma a digitalizációs megtérülési számítások sokszor inkább mendemondák és legendák szintjén mozognak. Az első feladat az, hogy segítsünk a vállalkozásoknak megérteni a digitalizáció valós értékét, és kézzelfoghatóvá tegyük annak üzleti hatását. Ki kell mozdítani a cégvezetőket abból a téves elképzelésből, hogy a digitalizáció egyenlő drága hardverek és szoftverek megvásárlásával. A digitalizáció lényege az, hogy ezekkel az eszközökkel hatékonyabbá és versenyképesebbé tesszük a vállalat működését és üzleti modelljét. Ha egy vállalkozás, legyen az induló vagy már befutott, látja, hogy egy adott megoldás miként teszi gyorsabbá, eredményesebbé és versenyképesebbé, akkor a beruházási kedv is erősebb lesz. A másik tényező a finanszírozás. Sok vállalkozás ott hátrál meg, amikor szembesül a magas egyszeri beruházási költségekkel. Képletesen: a pékség a kemencéje mellé nem akar egy komplett szerverszobát is felépíteni csak azért, hogy legyen e-mail, mentés és számlázás. Ezért az IT-szolgáltatóknak nem termékeket, hanem rugalmas szolgáltatásokat kell kínálniuk. Mi is ebbe az irányba haladunk: minimalizálni szeretnénk a digitalizációs belépési küszöböt, és a CAPEX-jellegű költségeket a lehető legalacsonyabbra szorítani. Azokat a komplex megoldásokat, amelyeket korábban csak nagy, egyedi projektként lehetett megvásárolni, ma már skálázható, havidíjas szolgáltatásként is igénybe lehet venni az ország határain belül tartva ügyfeleink adatait. Így a cégek alacsonyabb kockázat és kitettség mellett próbálhatják ki, hogy egy megoldás hozza-e a várt eredményeket. Globális szinten rengeteg pénz áramlik a mesterséges intelligencia infrastruktúrájába, ugyanakkor egyre hangosabbak azok a hangok, amelyek kétségbe vonják a gigaberuházások megtérülését. A brutális áremelések kódolva vannak a rendszerbe? Határozott véleményem van erről: a ma látható piaci és üzleti modell hosszú távon nem fenntartható. Ha megnézzük, hány milliárd dollárt öntöttek a tengerentúlon az adatközponti kapacitások bővítésébe, akkor látszik, hogy a számok nincsenek egyensúlyban a mai tudásunk szerint értelmezhető megtérüléssel. Ezek a fejlesztések dollármilliárdokat emésztenek fel, miközben maga a technológia két-három évente olyan mértékben fejlődik tovább, hogy a korábbi beruházások jelentős része elavulhat. Így a pénzügyi matek nem jön ki. Első látásra nem is érthető, miért teszik ezt a techvállalatok, hacsak nem azt feltételezzük, hogy abszolút technológiai fölényre, valamiféle kulcspozícióra törekednek, amelynek elérése után minden alapjaiban változik meg. Minden jel szerint a piac ezt árazza, hiszen az érintett infrastruktúra-építő cégek értéke elképesztő ütemben nőtt. Mit jelent ez árazás szempontjából? Egy váratlan pillanatban benyújtják a számlát? Aki létrehozza és birtokolja ezt a technológiát, az fogja diktálni a hozzáférés árát is. Tehát nem tudhatjuk, hogyan alakulnak majd a tokenköltségek, ez a jelenlegi folyamatok egyik legnagyobb kockázata. A nagyvállalatok, amelyek már elkezdték élesben integrálni az AI-t a működésükbe, nem állnak meg, de fél szemüket folyamatosan a tokenköltségeken tartják. Azt próbálják kiszámolni, hogy ha a használati intenzitás exponenciálisan nő, akkor a költségek is hasonló ütemben emelkednek-e. Mi történik, ha a szolgáltatók 10, 20 vagy akár 100 százalékos áremelést hajtanak végre? Megmarad-e a mesterséges intelligencia által elért hatékonyságnövekedés, vagy elpárolog a magasabb költségek miatt? Erre ma még nincs egyértelmű iparági válasz, de a kockázat létező. Házon belül hogyan készültök fel ezekre a forgatókönyvekre? Intenzíven kísérletezünk, és igyekszünk innovatívan közelíteni a kérdéshez. Az ipari forradalomból hozott analógiával: mi abban hiszünk, hogy géprombolás helyett az adja majd a versenyképességünket, hogy gyorsabban és kreatívabban alkalmazzuk az új eszközöket, mint akár a megalkotóik. Bátorítjuk a munkatársainkat, hogy teszteljék az új eszközöket, ismerjék meg őket, és gondolkodjanak azon, hogyan építhetők be a napi munkafolyamatainkba. Ugyanakkor nagyon óvatosak vagyunk, és folyamatosan monitorozzuk a tokenköltségeket. Veszélyes zsákutca lenne, ha túl mélyen elköteleződnénk egy technológiai irány mellett, aztán egy hirtelen díjemelés ellehetetlenítené a működést. Ezt a kitettséget kezelni és mérsékelni kell. A hozzáállásunkat leginkább óvatos lelkesedésként, aktív, de megfontolt innovációként írnám le. Segíthet a kockázatok mérséklésében, ha olyan rugalmas architektúrát építünk, amelyben a mögötte álló AI-modell könnyen cserélhető? Ez kulcsfontosságú irány. Vannak olyan piaci szereplők, amelyek akkora skálán működnek, hogy gazdaságilag racionálisan tudnak technológia-agnosztikus architektúrát építeni. A Magyar Telekom ilyen szereplő. Megvan az ügyfélbázisunk, a piaci súlyunk és a befektetési erőnk ahhoz, hogy több technológiát teszteljünk egymás mellett, és mindig a legversenyképesebbet kínáljuk szolgáltatásként. Ez a jövő útja. A vállalkozásoknak érdemes ebbe az irányba elmozdulniuk a házi barkácsmegoldások helyett. A hatékony digitalizáció méretgazdaságossági kérdés is: egy kkv nem tud olyan technológiai hátteret építeni magának, mint amit egy nagyvállalat nagy skálán képes fenntartani, de a jó hír, hogy ma már nem is kell, mert e nélkül is igénybe tud venni jól skálázható vállalati szolgáltatásokat. Ráadásul azt a dilemmát sem kell meghaladnia, hogy az adatai szerte a világban utaznak, hiszen hazai keretek közt is lehet építkezni. Európa merrefelé mozdulhatna el a technológiai versenyben? Európa pozíciója rendkívül sajátos és aggasztó. Gyakorlatilag eljutottunk oda, amiről tíz éve még csak elméleti fenyegetésként beszéltünk: Európa adatkolóniává vált. Nincs valós alternatívánk vagy érdemi beleszólásunk abba a globális versenybe, amely az Egyesült Államok és Kína között zajlik. Külső szemlélőként figyeljük, ahogy a két szuperhatalom versenyez, miközben mi folyamatosan szolgáltatjuk ki az adatainkat. Ha ennek a folyamatnak a végén valaki ki fog fejleszteni egy valóban szuperintelligens technológiát, akkor ma úgy látszik, hogy az nem európai szereplő lesz. Európának nem lesz olyan piaci vagy technológiai alternatívája, amellyel az AI-forradalom infrastrukturális kiépítésében érdemben versenyképes lesz. Az az út marad, hogy az új technológiák gyors, hatékony és kreatív felhasználásával képezzen versenyelőnyt magának. Sajnos ettől még az infrastrukturális függősége marad. Mit lehet tenni ebben a kiszolgáltatott helyzetben? Ma az adataink folyamatosan áramlanak a különböző platformokon keresztül néhány globális óriásvállalat kezébe, amelyek ezeket új technológiák, innovációk és tudás létrehozására használják. Felhasználóként milyen valós választásunk van? Vagy elfogadjuk az adatvédelmi feltételeket, és hozzájárulunk az adataink felhasználásához, vagy nem kapjuk meg a szolgáltatást. Csakhogy a 21. századi társadalomban ezek nélkül a szolgáltatások nélkül gyakorlatilag lehetetlen működni, akár magánszemélyről, akár vállalkozásról beszélünk. Amit tehetünk, hogy megmutatjuk a hazai vállalkozásoknak: lokális szinten is létre lehet hozni izgalmas fejlesztéseket és innovációkat. Nem kell minden digitális szolgáltatásért a „szomszédba” vagy mindjárt a tengerentúlra szaladni. Lehet helyi nyelvi modelleket és helyi AI-megoldásokat fejleszteni, amelyeket lokálisan lehet futtatni. Sokan azt gondolják, hogy a modellek mindennapi futtatása óriási számítási kapacitást igényel. Valójában, ha a modellt egyszer felépítették és betanították, a futtatás, vagyis a következtetés erőforrásigénye már nem drasztikus és erre mi magunk is tudunk helyben alternatívát kínálni, ezzel csökkentve a haza vállalkozások kitettségét. Hogyan tudna Magyarország erőteljesebben részt venni a globális gazdasági vérkeringésben? Meggyőződésem, hogy az új technológiai korszak kivételes kiugrási lehetőséget jelent Magyarország számára. Olyan ország vagyunk, amely folyamatosan keresi azt a kitörési pontot, amellyel a gazdaságunk versenyképes maradhat a következő öt, tíz vagy húsz évben. A magas szintű humántőke és szellemi kapacitás lehetne az egyik legfontosabb gazdasági erőforrásunk. Ugyan nem mostanában volt, de mindenki büszke lehet arra, hogy a tudományos felfedezések és innováció egyik legizgalmasabb időszakában a magyar tudósokat, mint Wigner, Szilárd Leó vagy Neumann, Einstein és Bohr nevével a világ élvonalával együtt emlegették. Olyan korszakba lépünk, ahol a digitalizáció és az ehhez kapcsolódó innováció területén elért akár fél lépésnyi előny jelenti a valódi versenyképességet. Bátrabban és tudatosabban kellene ebbe az irányba lépnünk. A saját iparágam szempontjából nézve azt tartanám fontosnak, hogy a mérnöki pályát és a természettudományokat vonzóbbá tegyük a fiatalok számára. Ez a szektor jelentheti a magyar gazdaság jövőbeli sikerének egyik kulcsát. Címlapkép: Gonda Gábor Fotó: Berecz Valter, Portfolio A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat. Csökkent az abortuszok száma a szívhangrendelet hatására? Mutatjuk a számokat A KSH adatain alapuló elemzés ad választ. A közgazdászok szerint pazarlás, a kormány szerint stratégiai kincs: eurómilliárdok a tét a nagy európai szélvitában Nagy jelentősége van, hogy ki nyer a végén. Most már tényleg megálljt parancsolhatnak Donald Trumpnak? – Súlyos botrányba futottak bele az elnök nemezisei Vészesen közeledik a sorsdöntő összecsapás. Összehívták a válságstábot Horvátországban: egyelőre nem találják a megoldást a gyorsan terjedő pestisjárványra Eddig több mint 18 milliárd forintba került a védekezés. Az oktatás jövőjéről egyeztettek, több fontos javaslat is az asztalra került Nagyobb szerepet kaphatnak a diákok a döntéshozatalban. Kecskeméten látni az autóipari fordulatot - Kinyílt az első hóvirág a fagyos tél közepén Az európai autóipar az elmúlt években egyszerre kapta a nyakába a kínai árversenyt, az elektromos átállás költségeit, a vámháborút és a gyenge keresletet. Miközben Németországban... The Követett részvények - 2026. július Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért "Majd eladom az ingatlanomat" - miért csapda ez a hozzáállás kockázati életbiztosítás helyett? Zoltán ötvenes éveiben jár, két felnőtt gyermeke van, és büszke arra, hogy az évek alatt sikerült egy szép, tehermentes családi házat felépítenie Budapest környékén. Amikor a felesége eg 10 tény az SAP bérszámfejtés kiszervezéséről - mikor éri meg külső partnerre bízni? Az SAP bérszámfejtés sok vállalatnál nem egyszerű háttérfolyamat, hanem az egyik legérzékenyebb üzleti működési terület. Összekapcsolódik a HR-rel, a pénzüggyel, a munkaidő-nyilvántart Amazon a Fortune 500 élén: hogyan előzte meg a Walmartot? Az Amazon megelőzte a Walmartot a Fortune 500 élén, de a trónváltás nem pusztán az online kereskedelem győzelme. Lajer Máté elemzése bemutatja, hogyan kapcsolja össze a vállalat a kereskedelme Mit tanulhatunk Dánia nukleáris fordulatából? Az elmúlt időszak energetikai vitái Európában nem villamosenergia-rendszerekről, sokkal inkább világnézeti kérdésekről szóltak. Atom vagy megújuló? Állami nagyberuház Nem spórolsz eleget - és észre sem veszed! A pénzügyekkel foglalkozók egyik első leckéje, hogy a készpénzforgalom és a költség sokszor elválik egymástól. Ezért van az, hogy csődbe mehet olyan vállalat, ami minden évben rekorderedm Forint vs. euró: rövid távon nyerő, hosszú távon kérdéses Az első félév forinterősödése nagyon érzékenyen érintette azokat, akik a korábbi árfolyamgyengítő jegybanki politika ellen védekezve euróban takarítottak meg. A forint vs. euró kérdésben A szélturbina lesz az új napelem? Kijött az új rendelet Korszakváltás jöhet a hazai energiatermelésben. Energiaköltség: ideje ránézni a számokra Már nem elég rutinból az energiabeszerzésről dönteni. Ez az igazi vén Európa: elkezdődött a legsúlyosabb demográfiai válság Kényszerpályára kerülhet a kontinens. Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát. Divat vagy okosság? ETF-ek és a passzív befektetések világa Fedezd fel az ETF-ek izgalmas világát, és tudd meg, miért válhatnak a befektetők kedvenceivé!