В Герцеговинской области число отцов, выбирающих отпуск по уходу за ребенком, выросло на 61% за пять лет

Egyre több apa választja a gyermeknevelési szabadságot Hargita megyében is Öt év alatt mintegy 15 százalékkal csökkent a gyermeknevelési támogatásban részesülők átlagos száma Hargita megyében, az erre kifizetett összeg viszont közel 58 százalékkal nőtt. Közben látványosan emelkedett a gyermeknevelési szabadságot választó apák, illetve a munkába visszatérő férfiak száma is – derül ki a Hargita Megyei Szociális Kifizetési és Felügyeleti Ügynökség (AJPIS) 2020-as és 2025-ös adatainak összevetéséből, amelyet a Hargita megyei prefektusi kollégiumon ismertetnek jövő hétfőn. Összességében kevesebb szülő marad otthon kisgyermekével, de arányaiban több közöttük az apa, mint öt évvel ezelőtt, ugyanakkor az állam jóval többet költ a gyermeknevelési támogatásra Hargita megyében. Ez az egyik legfontosabb következtetése annak az elemzésnek, amelyben a Hargita megyei intézmény a gyermeknevelési támogatás, valamint a munkába való visszatérést ösztönző juttatás alakulását vizsgálta 2020-ban és 2025-ben. A változás nem csak a támogatások összegében érzékelhető. A számokból az is kirajzolódik, hogy lassan változik a szülők szerepvállalása is: egyre több apa marad otthon a gyermekével, illetve egyre több férfi részesül a munkába való visszatérést ösztönző támogatásban (stimulet de inserție). Az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Hatóság (ANPIS) adatai szerint is egyre láthatóbb az apák jelenléte a gyermeknevelési szabadságon: 2025-ben átlagosan havonta 21 735 apa részesült gyermeknevelési támogatásban Romániában, ami az összes kedvezményezett mintegy 14 százalékát jelentette. Az ANPIS 2025-ös adata szerint a teljes gyermeknevelési támogatási körben 129 126 anya és 21 735 apa volt az átlagos havi kedvezményezett. Ez alapján az apák aránya kb. 14,4%, vagyis körülbelül minden hetedik támogatott szülő apa. Hogyan kérvényezhető a gyermeknevelési szabadság? A gyereknevelési szabadság alatt bármelyik szülő otthon maradhat a gyermekkel, de egyidejűleg mindketten nem vehetik igénybe ezt a lehetőséget. A törvény szerint gyermeknevelési szabadságra jogosult az a személy, akinek van romániai lakóhelye, Románia területén együtt él a gyermekkel, aki után kérvényezi a juttatást, illetve gondoskodik annak neveléséről és gondozásáról; valamint a gyermek születését megelőző két évben legalább 12 hónapnyi adózott jövedelme volt Romániában vagy más európai uniós országban. A gyermeknevelési szabadság idejére járó összeg a gyermek megszületése előtti 24 hónapból az utolsó 12 hónap nettó átlagjövedelmének a 85 százaléka. Ez az összeg nem lehet kevesebb, mint 1651 lej és több, mint 8500 lej. Érdemes tudni, hogy a juttatás összegét a kérvényező szülő összes, fizetés típusú jövedelme alapján számolják ki (de például a bérbeadásból származó jövedelmet nem számolják ebbe bele). A gyermeknevelési szabadság alatt (tehát a munkaszerződés felfüggesztésének idején) korlátozott értékű adózott jövedelme lehet a szülőnek anélkül, hogy elveszítené a gyermeknevelési támogatást (pl. civil szerződéssel vagy más jogcímen kifizetve). Jelenleg ez az összeg nem haladhatja meg az évi nettó 13 208 lejt. Ha a szülő a gyermek 6 hónapos kora előtt (fogyatékkal élő gyermek esetében egyéves kora előtt) visszamegy dolgozni, havi 1500 lejes ösztönző támogatást kap a gyermek kétéves koráig (fogyatékkal élő gyermek esetében 3 éves korig), utána pedig további egy éven keresztül 650 lejes ösztönző támogatásban részesül; ha az előbbi határidők után, de a gyermek 3 éves kora előtt (fogyatékkal élő gyermek esetén 4 éves kora előtt) tér vissza a munkába, havi 650 lejes támogatást kap a gyermek 3 éves koráig (fogyatékkel élő gyermek esetén 4 éves koráig). Az újra munkát vállaló édesanyák a gyermek egyéves koráig napi két szabad órára jogosultak, amennyiben még anyatejjel táplálják a gyermeküket, ezt háziorvosi igazolással kell bizonyítaniuk és erre az időszakra teljes fizetés jár nekik. „Szabadság szabadság után” egymást követő gyermekek esetén Ha egy anya az első gyermek után járó gyermeknevelési szabadság lejártát követő 12 hónapon belül újabb gyermeket szül, és ebben az időszakban nem volt adóköteles jövedelme, a második gyermek után járó gyermeknevelési támogatás összege megegyezik az első gyermek után kapott támogatással. Ugyanez érvényes akkor is, ha az anya az első gyermeknevelési szabadság lejárta és a második gyermek megszületése között ismét munkába állt, de a jövedelme alacsonyabb volt annál az összegnél, amely alapján az első gyermek után járó támogatást kiszámították. Ha a második gyermek megszületésekor a szülő még az első gyermek után járó gyermeknevelési támogatásban részesül, kiegészítésre is jogosult. Ennek összege az első gyermek után járó támogatás 50 százaléka, de legalább 1651 lej, amennyiben az 50 százalékos kiegészítés ennél kevesebb lenne. Kevesebb kedvezményezett, nagyobb kiadás Az AJPIS adataiból kiderül, hogy míg 2020-ban Hargita megyében átlagosan 3555 személy részesült havonta gyermeknevelési támogatásban, addig 2025-re ez a szám 3016-ra csökkent. A támogatásra fordított közpénz összege ezzel ellentétes irányban változott. Míg 2020-ban 76,8 millió lejt, addig 2025-ben már 121,46 millió lejt fizettek ki gyermeknevelési támogatásként. Ez mintegy 58 százalékos növekedést jelent. A jelentés szerint 2025-ben a gyermeknevelési támogatás a Hargita megyei AJPIS teljes kiadásainak 21,47 százalékát tette ki. 2020-ban ez az arány 23,7 százalék volt. Ha ehhez hozzáadjuk a munkába való visszatérést ösztönző támogatást is, a két juttatás együtt 2025-ben a hivatal teljes kiadásainak mintegy 23,83 százalékát jelentette, szemben a 2020-as 27,2 százalékkal. Nőtt a férfiak aránya Az adatok egyik legérdekesebb része a kedvezményezettek nemek szerinti megoszlása. 2020-ban ugyanis 3065 nő és 490 férfi részesült gyermeknevelési támogatásban. Öt évvel később a nők száma 2225-re csökkent, miközben a férfiaké 791-re nőtt. Ez azt jelenti, hogy miközben a gyermeknevelési támogatást igénybe vevő nők száma jelentősen visszaesett, az apáké mintegy 61 százalékkal emelkedett. A férfiak aránya továbbra is jóval kisebb a nőkénél, a tendencia azonban egyértelmű: egyre több családban az apa is vállalja a gyermekkel otthon töltött időt. Ebben szerepet játszhat az úgynevezett „apai hónapok” rendszere is. A két évre szóló gyermeknevelési szabadságból két hónap a másik szülő számára van fenntartva. Ha ezt a szülő nem veszi igénybe, a két hónap nem ruházható át a másik szülőre, vagyis a család elveszíti az erre az időszakra járó támogatást. Fontos továbbá, hogy az egyszülős családok esetében a szülő jogosult mind a 24 hónapra a gyermeknevelési szabadságból, tehát nem kell két hónappal korábban visszaállnia a munkába. Csökkent a minimális támogatásban részesülők száma A támogatási összegek alakulása szintén érdekes változást mutat. 2020-ban Hargita megyében 937 személy kapta a minimális összegű gyermeknevelési támogatást, 2025-ben már csak 265. Ezzel szemben a maximális, 8500 lejes támogatásban részesülők száma 19-ről 140-re emelkedett. Vagyis nemcsak a teljes kifizetett összeg nőtt, hanem a támogatásban részesülők összetétele is változott: jóval kevesebben vannak a legalacsonyabb támogatási kategóriában, miközben nőtt a legmagasabb összegre jogosultak száma. 2026-ban a gyermeknevelési támogatás a jelentésben szereplő szabályok szerint 1651 és 8500 lej között mozog, és a kérvényező nettó jövedelmének 85 százalékát teszi ki. A maximális összeg 8500 lej lehet. Nemcsak otthon maradnak: egyre többen mennek vissza dolgozni A gyermeknevelési szabadság másik oldalát a munkába való visszatérést ösztönző úgynevezett stimulent de inserție jelenti. 2020-ban Hargita megyében átlagosan 1454 személy részesült ebben a támogatásban, 2025-ben pedig 1393. A kedvezményezettek átlagos száma tehát valamivel csökkent, a kifizetett összeg azonban nőtt. 2020-ban 11,19 millió lejt, 2025-ben pedig 12,53 millió lejt fordítottak erre a célra, ami közel 12 százalékos növekedést jelent. A munkába visszatérők között itt is egyre több a férfi: míg 2020-ban 1226 nő és 228 férfi részesült az ösztönző támogatásban, addig 2025-ben már 934 nő és 459 férfi szerepelt a kimutatásban. Az apák száma tehát ebben a kategóriában is több mint kétszeresére nőtt. A férfiaknál gyakoribb a magasabb összegű ösztönző Még érdekesebb kép rajzolódik ki, ha a munkába való visszatérést ösztönző összegét is figyelembe vesszük. A 2025-ös adatok szerint az 1500 lejes stimulentet 93 férfi és 17 nő igényelte, míg a 650 lejes támogatásban 366 férfi és 917 nő részesült. Az AJPIS magyarázata szerint ennek egyik oka, hogy bizonyos esetekben az apa veszi igénybe a gyermeknevelési szabadságot, majd rövid idő után visszatér a munkába. Így jogosulttá válhat a magasabb összegű ösztönzőre. A rendszer a korai munkába való visszatérést próbálja ösztönözni: aki a gyermek hat hónapos kora előtt – fogyatékkal élő gyermek esetében egyéves kor előtt – visszatér dolgozni, havi 1500 lejes támogatást kaphat. A támogatás a gyermek kétéves koráig, fogyatékkal élő gyermek esetében hároméves korig járhat. A később munkába álló szülők számára a stimulent összege 650 lej. Mit mutatnak a számok? A 2020-as és 2025-ös adatok összevetése alapján Hargita megyében kevesebben maradtak gyermeknevelési szabadságon, mint öt évvel korábban, miközben jelentősen nőtt az erre fordított összeg. A támogatási rendszerben közben egyre nagyobb szerepet kapnak az apák: számuk mind a gyermeknevelési támogatásban, mind a munkába való visszatérést ösztönző juttatásban emelkedett. A változások hátterében több tényező is állhat: a támogatási összegek emelkedése, a munkaerőpiac változásai, a jogszabályi módosítások, valamint a családok döntései arról, hogy melyik szülő és mennyi időre maradjon otthon a gyermekkel. A számok mindenesetre azt mutatják, hogy a gyermeknevelés és a munkába való visszatérés közötti egyensúly lassan változik Hargita megyében is. Öt év alatt több száz nővel kevesebben, ugyanakkor több száz férfival többen vették igénybe a gyermeknevelési támogatást, miközben a munkába visszatérő, ösztönzőt igénylő apák száma is látványosan nőtt. A gyermeknevelési támogatásra és a munkába visszatérést ösztönző juttatásra 2025-ben közel 134 millió lejnyi közpénzt fordítottak Hargita megyében. CSAK SAJÁT